Én nem tudom, hogy ki hogy van vele, de nekem az eddig összes munkahelyemen kötelezően elvégzendő tréningek sora üres és haszontalan időpocsékolásnak minősült az évek során. Egyetlen olyan tréning feladatot vagy előadást sem tudtam úgy minősíteni eddig soha, hogy az bármilyen hasznos dologgal vagy információval bírt volna számomra, de cserébe rengeteg időmet elvette a mindennapi munkától, amit persze aztán túlórával kellett pótolnom nem egyszer. Ezért ki is alakult bennem is egy ellenállás minden szervezeten belüli fejlesztés, coaching vagy tréning tekintetében. Persze ma már azért más a helyzet, mert találkoztam egy valóban profi és minőségi munkát nyújtó csapattal az új munkahelyemen.
Persze mondanom sem kell, hogy mit éreztem, amikor az első hónapban közölték, hogy mennyire jó, hogy pont így csatlakoztam a csapathoz, mert így én is részt tudok venni a következő legújabb tréningen. Azon gondolkodtam, hogy vajon lenne-e valamilyen lehetőségem kibújni a kötelesség alól, de gyorsan rájöttem, hogy ez bizony nem lesz itt lehetséges. A kollégák arcán azonban azt láttam, hogy nem csak hogy nem bánják, hogy el kell menniük erre a tréningre, hanem már rendesen várják. A soron következő kommunikációs tréning hamarosan meg is lett tartva, és azt kell mondjam, hogy én is nagyon meglepődtem, hiszen végig élveztem, hasznos és használható technikákat és tudást adott, és ráadásul hihetetlen rugalmasan, így azért ha valakinek nagyon határidős munkája volt sem kellett három napig a pokolra kívánnia a trénereket.
Hihetetlen jó élmény volt, és most már tudom, hogy a többiek miért nem ágáltak a tanfolyam ellen annyira, mint én. Hála a jó égnek minden tanfolyamot és coaching foglalkozást ők tartanak a cégen belül, így fogok még velük találkozni. És akkor már én is előítéletek nélkül, várakozással telten fogok ellátogatni a foglalkozásra.